Ebben a menüben, megadunk 6 képet amihez tetszésed szerint írhatsz történetet. Több forduló lesz, szóval nem mindig ugyanazok a képek lesznek, és minden fordulóban kiválasztjuk a legszellemesebb,legizgibb stb.. sztorit, és aki írta a sztorit kap egy oklevelet stb.. :) Jó játszást ^^(A képeknek nem muszáj ebben a sorrendben lenniük)
A férfi már éppen távozni készült, amikor meghallotta azt az ismerős női hangot, ám nem gondolta volna, hogy az a test tartozik hozzá.
- Rochelle?! Te vagy az?! Nagyon megváltoztál! - lepődik meg a férfi, és ad egy-egy puszit a testvére arcára.
- Köszi, tudod, a sok futás megteszi a hatását - kacsint rá a bátyjára Rochelle.
- Viszont az egoizmusod megmaradt - jegyzi meg mókásan az idősebbik testvér.
- Meghívlak a büfébe egy körre, és persze a fiadat is. Vagy az a fontos dolog nem várhat? - mutat Rochelle a büféskocsi felé, ahonnan a frissen sülő virslik és húsok illata gomolyog, és megtölti vele az egész karnevált. A két gyerek egymásra néz; már nagyon éhesek, és nagyon jó lenne végre együtt enni egy kicsikét.
- Háát, talán egy hot-dogra meghívhatsz - áll bele végül pedig az idősebbik testvér.
A család jókat nevetgélt, miközben elfogyasztották a rendelt ételüket, és sok mindent átbeszéltek. Végül pedig Zack még két hot-dogot is befalt, amit persze, a húga fizetett neki, és a fiának is,
- Anya, milyen volt a körhinta? - hozza fel pedig végül a témát Xenia.
- Miért, amit neked lehet, azt nekem nem? - neveti el magát Rochelle, aztán pedig megsimogatja a lánya buksiját. - Természetesen, én szerettem volna egy kört fizetni neked, csak te türelmetlen voltál. De azért ugye tudod, hogy attól szeretlek?
- Háát... Elhiszem, ha fizetsz még egy kört a körhintán...
2015.01.09 17:25
Csajszyh
„
Szerintem itt mindenki történetét lehetne valahogyan fikázni. És ha kritizálni szeretnél, akkor legalább építő-kritikád lenne, például; jó volt az ötlet, csak a megvalósítása nem volt olyan eredeti.
Tudom, hogy az oldal már nem fut (?), de attól még írok...
- Ajjaj, itt jön anya - sóhajt Xenia, amint meglátja a dühösen közeledő, fiatal nőt a házi karnevál tömérdek vendégei között. Titokban ült fel a körhintára, fizetnie kellett is érte, természetesen, pedig az anyja eléggé nyilvánvalóan megtiltotta ám őneki ezt a luxust, de Xenia nem tudod ellenállni a csábításnak; vajon milyen lehet odafent, a magasban? A fiatal, és még felelőtlen kislány még sohasem ült hasonlón.
Xenia tudta, hogy jobb, ha messze elkerüli az anyukáját. Tudja, hogy egyszer úgyis ezért le fogja szidni, de akkor inkább otthon, mint itt, mindenki előtt, így amikor kiszállt, egyből, mintha észre sem véve a nőt, gyors léptekkel elindult a bokrok felé. Ám az anyja már jól ismeri a lányát, így megfogván a kislánya kezét, magával szembe fordítván, dühös arccal kérdőre vonja a leányát;
- Xenia, tudod jól, hogy megtiltottam neked, hogy felülj erre a vacakra, miért nem viselkedsz? - Az anya dühös hangja között mintha némi csalódottság is bújdosna.
- Én csak... Ki akartam próbálni. Nem tudtam ellenállni neki, olyan csábító volt a magasság... - hebegi a lánya, miközben pedig lesütött szemmel áll az egyik lábáról a másikra. Az anya látván, hogy nem alkalmas az időpont a veszekedésre, felsóhajt, és csak ennyit mond;
- Majd még otthon megbeszéljük. - A lány bólint, az anyja pedig kecses léptekkel távozik. Xenia félrehúzott szájjal nézi tovább a forgó kereket, amikor hirtelen megpillantja a sok ember között az egyik olyan arcot, ami számára nagyon ismerősnek látszik...
A fiú az egyik unokatestvére volt, közöttük pedig az, akivel a legjobb kapcsolata van.
- Johann! - ugrik egyből a nyakába Xenia, meg sem várván, hogy a fiú felfogja, hogy mi történik.
- Xenia! - viszonozza az ölelést Johann, amikor végre magához tér. - Régen találkoztunk már! - És a két fiatal egyből mesélni kezd, hiszen más városban élnek, és csak nagyon ritkán találkoznak.
Az eddig háttérben álló apa hirtelen előtűnik, amin mindketten meglepődnek.
- Szia, Zack bácsi! - ugrik a nyakába Xenia, mire pedig a nagybácsi viszonozza az ölelést.
- Szia, tökmag! - ad egy puszit a lány arcára, aztán pedig átöleli a fiát. - Johann, most mennem kell, mert apucinak van valami fontos elintéznivalója.
- És az mennyire fontos? - kiált egy női hang a folyamatosan forgó kerék felől. Xenia anyukája az. A lány teljesen meglepődik, amikor észreveszi az anyját leszállni arról az irtózatosan drága dologról.
A férfi már éppen távozni készült, amikor meghallotta azt az ismerős női hangot, ám nem gondolta volna, hogy az a test tartozik hozzá.
- Rochelle?! Te vagy az?! Nagyon megváltoztál! - lepődik meg a férfi, és ad egy-egy puszit a testvére arcára.
- Köszi, tudod, a sok futás megteszi a hatását - kacsint rá a bátyjára Rochelle.
- Viszont az egoizmusod megmaradt - jegyzi meg mókásan az idő
2015.01.09. 17:25
Csajszyh
Szerintem itt mindenki történetét lehetne valahogyan fikázni. És ha kritizálni szeretnél, akkor legalább építő-kritikád lenne, például; jó volt az ötlet, csak a megvalósítása nem volt olyan eredeti.
Tudom, hogy az oldal már nem fut (?), de attól még írok...
- Ajjaj, itt jön anya - sóhajt Xenia, amint meglátja a dühösen közeledő, fiatal nőt a házi karnevál tömérdek vendégei között. Titokban ült fel a körhintára, fizetnie kellett is érte, természetesen, pedig az anyja eléggé nyilvánvalóan megtiltotta ám őneki ezt a luxust, de Xenia nem tudod ellenállni a csábításnak; vajon milyen lehet odafent, a magasban? A fiatal, és még felelőtlen kislány még sohasem ült hasonlón.
Xenia tudta, hogy jobb, ha messze elkerüli az anyukáját. Tudja, hogy egyszer úgyis ezért le fogja szidni, de akkor inkább otthon, mint itt, mindenki előtt, így amikor kiszállt, egyből, mintha észre sem véve a nőt, gyors léptekkel elindult a bokrok felé. Ám az anyja már jól ismeri a lányát, így megfogván a kislánya kezét, magával szembe fordítván, dühös arccal kérdőre vonja a leányát;
- Xenia, tudod jól, hogy megtiltottam neked, hogy felülj erre a vacakra, miért nem viselkedsz? - Az anya dühös hangja között mintha némi csalódottság is bújdosna.
- Én csak... Ki akartam próbálni. Nem tudtam ellenállni neki, olyan csábító volt a magasság... - hebegi a lánya, miközben pedig lesütött szemmel áll az egyik lábáról a másikra. Az anya látván, hogy nem alkalmas az időpont a veszekedésre, felsóhajt, és csak ennyit mond;
- Majd még otthon megbeszéljük. - A lány bólint, az anyja pedig kecses léptekkel távozik. Xenia félrehúzott szájjal nézi tovább a forgó kereket, amikor hirtelen megpillantja a sok ember között az egyik olyan arcot, ami számára nagyon ismerősnek látszik...
A fiú az egyik unokatestvére volt, közöttük pedig az, akivel a legjobb kapcsolata van.
- Johann! - ugrik egyből a nyakába Xenia, meg sem várván, hogy a fiú felfogja, hogy mi történik.
- Xenia! - viszonozza az ölelést Johann, amikor végre magához tér. - Régen találkoztunk már! - És a két fiatal egyből mesélni kezd, hiszen más városban élnek, és csak nagyon ritkán találkoznak.
Az eddig háttérben álló apa hirtelen előtűnik, amin mindketten meglepődnek.
- Szia, Zack bácsi! - ugrik a nyakába Xenia, mire pedig a nagybácsi viszonozza az ölelést.
- Szia, tökmag! - ad egy puszit a lány arcára, aztán pedig átöleli a fiát. - Johann, most mennem kell, mert apucinak van valami fontos elintéznivalója.
- És az mennyire fontos? - kiált egy női hang a folyamatosan forgó kerék felől. Xenia anyukája az. A lány teljesen meglepődik, amikor észreveszi az anyját leszállni arról az irtózatosan drága dologról.
A férfi már éppen távozni készült, amikor meghallotta azt az ismerős női hangot, ám nem gondolta volna, hogy az a test tartozik hozzá.
- Rochelle?! Te vagy az?! Nagyon megváltoztál! - lepődik meg a férfi, és ad egy-egy puszit a testvére arcára.
- Köszi, tudod, a sok futás megteszi a hatását - kacsint rá a bátyjára Rochelle.
- Viszont az egoizmusod megmaradt - jegyzi meg mókásan az idő
Csilla: Végre egy szép ebéd. =)
Peti: Ez nem is szép-.-
Csilla: De szép.
Peti: De nem!
Csilla: De igen!
Peti: NEEEEEEEEM!
Csilla: DEEEE!
Sára: Gyere Bence menjünk el!
Bence: Végree! Olyan régen láttalak.
Sára: Jah. Tegnap =)
Peti: wááá. Mitörténik itt? Gyerekek!
Csilla: Sári. Nagyon rosszvagy!
Sára: De miért? =(
Csilla: Petivel elválunk.
Sára: Miii?
Csilla: Te menj innen nem szeretlek te mész Petivel! Ne is lássalak.
Sára: =(((
Peti: Szia édes pici fiam. Örökké szeretlek.
Bence: Én is apa.
Peti: Sára te menj anyukádhoz utállak . Nem velem maradsz!
Sára: Engem mindenki utál! Nem megyek senkihez! =(=(=(
2010.07.18. 12:42
Eszto
Michael: Emma? Neked mégegy gyereked van?
Emma: Igen, van, aki hihetetlenül rossz gyerek!
Selena: Nem is vagyok rossz gyerek!
Emma: De! Az vagy! Mégis miért kell ilyen rossznak lenned?
Selena: De...
Emma: Semmi de!
Selena: Áhh, olyan rossz anyával! Mióta elvált Michael-től, olyan szigorú velem!
Michael: Na gyere kisfiam, elmegyünk innen! Te meg, buta kölyök, mit bámulsz?
Selena: De hiszen a lányod vagyok!
Michael: Takarodj innen!
Josh: Apa! Kicsit még had maradjak Selenával!
Michael: Rednben, de öt perc múlva jössz ebédelni!
Josh: Rednben apu!
Josh: Selena!
Selena: Josh! Olyan rég láttalak! Nem értem, miért kellet elválnia anyáéknak!
Josh: Én sem értem. Hogy vagy?
Selena: Jól, kö...
Michael: JOSH! Gyere ebédelni!
Josh: Jövök!
Emma: Michael?
Michael: Emma?
Selena: Josh?
Josh: Selena?
Emma&Michael: Hát ti meg mi a francot kerestek itt? Mi foglaltuk le előbb ezt az asztalt!
Emma: Dehogyis! Mi már egy héttel a karnevál előtt lefoglaltuk!
Paola(fekete hajú felnőtt nő):Na gyerekek menjetek 1 fagyira Josh Fizeti
Josh(felnőtt férfi):JAj na gyertek -.-"
Kira(vörös hajú kislány):yeah
Tom(barna hajú kisfiú):IMÁDOM A FAGYIT!
Kira:Ki nem?-.-
Tom: na nyomás
Paola:vigyázzatok nagyon! csak 2-2 gomboc
Tom&Kira&Josh:oké!!!
Josh:Mi?????????,ZÁRVA????EZ ee...eeezzzZZz neem lehet
Tom:Mi az apa????
Josh:Zárva van
Kira:Apu mi az? haho hHHHHHHHHHaaaaHHHÓÓÓÓ rám sose figyel senki, mindig csak Tom
Paola:Te meg mit csinálsz itt nem fagyizni vagytok?
Kira:Nem mert zárva van, de apu rám se hederít
2010.06.27. 14:21
Edera. [flowersims.gp]
Miriam: Óóó végre megvagy!
Tom: Miriam,drága unokatesóm! :D
Miramam: Figyelj,mit szólnál ha felülnék erre a vacakra? xD
Tom: Okéé. Apu úgysem engedné,mindig aggódik...
Miriam: Húú. Eléggé magasra meg de jó buli lesz :D
Joe: Úristen! Mit keres Tom és Miriam az óriáskereken? O.o És be sincsenek kötve? Még a végén valami bajuk esik!
*Joe leemelte Tomot az ülésről*
Tom: Mit kerestetek odafent? Nagyon veszélyes! Akár ki is eshettetek volna!
Miriam: Ugyan Joe! Ne idegeskedj!
Tom: De ugye tudod Miri hogy anyukád nagyon ideges?
Loe: Kislányom! Azt hittem kimentél a parkpól! Már mindenkit végigkérdeztem,hogy látott-e! Legalább szólhattál volna!
Miriam: Bocsi anyu.
Loe: Na ezt most elnézem,de gyere ott van Joe és Tom!
Loe: Joe te tudtál a kis akciójukról?
Joe: Nem,de észrevettem őket ott fent az órisákereken!
Loe: Felelőtlenek voltatok! Akár kieshettetek volna, és most ott ülhetnétek a nagyi mellet a korházban.
Joe: Tényleg,Loe van valami hír unyuról?
Loe: Nemtudom
Tom: Najó elég volt. xD Kiosztottatok rendesen,de nem mehetünk még egy kört? :D
Miriam: Menjünk! :D
Mike:*Linda milyen bunkó....nem marad nállunk sokáig az már 100...-.- :@*
2010.06.25 22:49
Kata
„Megint első xP
Linda:Na gyerekek mentek ezen a körhintán vagy menjünk haza?-.-
Mike:Nyugi Linda...ne stresszelj...
Linda:Jólvan...
Mira:Menjünk Adam?
Adam:Mehetünk :D
Adam:Lidna mért megy gyorsan előttünk? :S
Mike:Nemtudom mi baja van...na mind1 ha vége ennek akkor felszáltok
Mira:Engem is ölelj meg...:(
Mike:Gyere picikém ^^
Mira:*Úristen ezen még be se lehet kötni magunkat?Jajj a magastól hányingerem lesz...:S*
Adam:Túléltük Mira ^^
Mira:Juppi...
Adam: mi a baj?
Mira:felfordult a gyomrom :S
Adam:Keress egy wc-t!
Mira:Jó...megyek...
Mira:Bocsi Linda mennék a wc-hez
Linda:Minek?-.-
Mira:Mert el kell végeznem vmit!
Linda:Na akkor mi itt hagyunk :@
Mira:Linda...te...:@
Linda:Én?Najó nem foglalkozok veled menj...-.-
Mira:*De utállak:@*
2010.06.26. 13:27
Lopani
Lily: Jajj Nick hogy mire képes engem rá venni... Hogy jöjjek el erre a karneválra... Hisz árva vagyok... Mindegy megkeresem és köszönök neki....
Fanny: Mit keresaz én karneválomon egy árava? Őrség rugják ki innét....
Lily: Ohh... Kérem nee! Nagyon sajnálom nem sokára úgyis menni akartam...
Lily: Szia Nick!!!!
Nick: Szia Lily!
Lily: Annyira örülök hogy adoptáltak..... Bár csak nekem is ilyen szerencsém lenne!
Nick: Be mutatlak az anyukámnak és az apukámnak. Oké?
Lily: Oké...
Nick: Szia apa!
Jon: Szia fiam!
Nick: Lily ő itt az apukám Jon... Apu ő itt a barátom Lily...
Jon: Áhhh..... Mit keres itt ez az árva a mi karneválunkon?
Nick: Nyugi apu...
Jon: De akkor is árva barátaid vannak?
Nick: Őt az árva házban ismertem meg nagyon kedves lány...
Jon: Jól van fiam akkor gyere Lily ebédeljünk 4-en...
Lily: 4-en?!
Nick: Igen avn egy anyukám is...:)
Fanny: Mit keres itt ez az árva?!
Jon: Nyugalom kedvesem! Ő Nick barátja...
Nick: Igen anyu.... Jajj be se muttatalak neki.. Anyu ő itt Lily. Lily ő itt az anyukám Fanny.
Lily: Nagyon örülök hogy ilyen jófej szüleid vannak Nick!
Nick: Tudom leejinte nagyon féltem hogy mkilyenek lesztem anya és apa...
Jon: De most már tudod hogy milyenek vagyunk...:)
Fanny: Igen. És kicsim mivel annyira jó barátok vagytok, Lily holnap téged is adoptálunk. De ha csak akarod.. Jonnal már akartünk egy második gyereket is... SÉS pont egy lányt..:)
Lily: Ohh... Köszönöm Köszönöm! Nem hittem volna hogy lesznek szüleim!!
VÉGE!!!^^)
2010.06.26. 08:50
Kukta°.°
Amanda: Anyu! Ott van Dave az osztályból,odamehetek hozzá?
Lisa: Nem!
Amanda: De anyu!!
Lisa: Jólvan.
Amanda: Ezzaz : D
Amanda: Szia Dave!
Dave: Amanda! Derég láttalak! Hogy telik a szüneted?
Amanda: Remekül:D
Dave: Jöszz az óriáskerékre?
Amanda: Nem,az ki van zárva.
Dave: Naa gyere már!
Amanda: Hát jó...
Amanda: Kellet nekem ebbe belemennem...SEGÍÍTSÉG! SZEDJENEK LE INNEN!
-A menet után-
Dave: Apa!
Josh: Fiam,csakhogy megvagy! Már az egész parkot végigkérdeztem! Óh, Amanda igaz?
Amanda: Igen,öhm csókolom.
Josh: súgja Davenak: Ő a kis barátnőd?
Dave: APA!
Josh: Jólvan na! Amanda,a te anyukád ott van az órisákerékben...
Amanda: Minek van ott O.o
-Miután Lisa is lejött az órisáskerékről-
Lisa: Köszönöm,hogy megtalálta a lányomat!
Josh: Ugyan semmiség!
Lisa: Amanda te meg ne merj többet eltűnni mert...
Josh: Miért ilyen kemény Amandával?
Lisa: INKÁBB LEGYEK ENGEDÉKENY,HOGY SZANASZÉT SZALADÁLJON?? BÁRMI BAJA LEHETETT VOLNA A MEGONDOLATLANSÁGÁBÓL! MAGA MEG NE SZÓLJON BELE ABBA HOGY HOGYAN NEVELEM A GYEREKEM!
Amanda: Jajj anya...=/
Lisa: Kicsim,többet nem beszélhetsz "ezekkel"
Amanda: Nemááár:"(
Lisa: Ne bőgjél,takarodj a kocsiba!
Stella: Szia te ki vagy?
Joe: Szia! Ezt hogy érted? Hiszen te vagy a barátnőm...
Stella: Mi? Várjunk csak... Úr Isten! Én nem emlékszem semmire!
Joe: Ezt hogy érted?! Jajj...Értem már megint viccelsz...
Stella: Nem! Várj bemegyek a házba lehet hogy valami eszembe jut!
Joe: Oké... Én addig átöltözök mert nagyon büdös vok...(xD)
A házban....
Stella: Ez a folyosó egy picit rémlék valahonnan....Nah bemegyek ezen az ajót...
Stella: Úr Isten! Itt nagyon-nagy felfordulás van! De mindegy az a fiú vár márt ott kint....
Stella: Wááá...... Ez a ruha nagyon ronda már bocs.... Ömmm... Hogy is hívnak?
Joe: Joe! De most ezt komoly? Nem emlékszel semmire?!
Settla: Nem...
Joe: Nagyon sajnálom Stella....
Stella: És most mihez kezdjek?
Joe: Fogalmam sincs.... De ettől lehet hogy valamire emlékezni fogsz....
Stella: MIT CSINÁLSZ?!?! Ezzel akarsz segíteni?! Hagyál te kis majom....(xD)
Joe: Szivikém.... Mond hogy már emlékszel...
Stella: Igen emlékszek... Arra hogy te hülye! Soha nem fogom meg tudni hogy ki avgyok....
2010.05.30. 17:27
Viki
Hannah egy új házba költözöt...elejinte csodálkozot h mien olcso volt ez a ház de végül Joenak sikerült megnyuktatni.
Joe:Ne aggodj már semi bajezel a házal!!!
Hannah:De te nemtartod kicsit furinak h ilyen olcso volt???
Joe:NEM!Inkább örülj h ilyen olcso volt..
Hannah:De mégis...
Joe:HANNAH!
Hannah:jol van na hiszek neked!Na megyekmegnézzem a házat!
A házban
Hannah:Mit is goondoltam!Hisz ez tökéletes!De...de mi ez a szag????
Hannah:Azt hiszem innen jön!*Be megy*
Hannah:URAM ATYÁM!!!!ez meg mi???????Na ne!*Ki megy a szobábol és pont hallja h csöngetnek*
Hannah:MEGYEK!!!
Steven:Szia!Steven MeCgo vagyok a szomszédbol!
Hannah:Szia Hannah Waly vagyok!
Steven: Gondolja:DE SZEXY EZ A LÁNY!
Steven:GYönyörü vagy!*Elezdi simogatni*
Hannah:hagyál te perverz dög!HÚZZ INEN!
Steven:*elmegy*
Ezekután Hannah kitakaritot majd gyorsan tovább adot a házon és mg a környékre se ment.
VÉGE!:)
2010.05.29. 15:31
Zida
Leyla egyik francos éjjele
David: Szia, *kérsz egy csókot?*
Leyla:Már megint mit csinálsz! menj el!Mit keresel a házamban!
Leyla: Jólvan, látod ott az ajtó, szépen fuss már ki!
David: De...
Leyla: Semmi de! utállak!
Leyla: Na, neki láthatok takarítani!
>5 percel később<
Leyla: még itt vagy?! Nemkell menősködnöd,úgysemérdekelsz!
David: De én randizni szeretnék veled!
Leyla: Ilyen ruhába!Na ne nevetess, húzz el!
Leyla:*Nevet* Na végre elment! Ilyen ruhában randizni!
2010.05.21. 19:29
diamondsims
Nick:Szia édesem.
Kate:Ismerjük mi egymást?
Nick:Nem emlékszel rám?
Kate:Nem!
Nick:Tudod Nick Walen vagyok a gimiből.
Kate:Ja igen emlékszem rád!De mennem kell!Szia!
Nick:Szia*akkor sem addom fel*
Kate:ajaj elfelejtetem kitakaritani.Na mindegy megyek enni mert éhen halllok!
Kate:Nick!Mit keressel a házamba?
Nick:Kate figyelj én még mindig szeretlek.
Nick:ne haragudj nem birom tovább.
Kate:ne érj hozzám.
Nick:Még mindig haragszól amiért megcsaltalak a gimben Sarah-val?
Kate:Persze hogy haragszom
Nick:hagyd a multat és élj velem!szeretlek
Kate:én nem de kérlek most menj el.
Nick:Rendben de azért barátok lehetünk?
Kate:Igen de télleg csak barátok!
Nick:Rendben!szia
Kate:szia
Kate:Örülök hogy minden jól végzödöt!De megyek rendbe rakom a szobámat!
Vége
2010.05.19. 20:54
Eszto
Katie: Ájj, mindjárt elájulok, olyan másnapos vagyok. Remélem Nick már elment.
Katie: MI? Na ennyire nem lehetek hóbortos, hogy ilyeneket hallucináljak! NIIIIIIICK!
Katie: Mit csináltál a szobámmal? Megint bulit csaptál amíg én bowlingoztam?
Nick: Hopp, ott egy pattanás! Segítek kinyomni, gyere szépen!
Katie: Szállj le rólam! És mehetsz az utcára, mert nem itt laksz!
Nick: De Katie!
Katie: Semmi de! És vedd fel azt a sarat, amit szétrugdostál a házamban!
Nick: De én...
Katie: TŰNÉS!!!!!!
Nick: De Katie, miért csinálod ezt? Olyan jól kijöttümk az oviban!
Katie: MI? Te idegbeteg vagy! Összekeversz valakivel!
Nick: De...
Katie: HÚZZÁL INNEN TE MOCSKOS BAROM!!!!!
Nick:
A HÁZBAN
Katie: Hehehe! Szépen bevette, hogy az az én szobám! Hehehe! Pedig az a műhely! Hehehe!
Bocsi, nem fért ki...
A férfi már éppen távozni készült, amikor meghallotta azt az ismerős női hangot, ám nem gondolta volna, hogy az a test tartozik hozzá.
- Rochelle?! Te vagy az?! Nagyon megváltoztál! - lepődik meg a férfi, és ad egy-egy puszit a testvére arcára.
- Köszi, tudod, a sok futás megteszi a hatását - kacsint rá a bátyjára Rochelle.
- Viszont az egoizmusod megmaradt - jegyzi meg mókásan az idősebbik testvér.
- Meghívlak a büfébe egy körre, és persze a fiadat is. Vagy az a fontos dolog nem várhat? - mutat Rochelle a büféskocsi felé, ahonnan a frissen sülő virslik és húsok illata gomolyog, és megtölti vele az egész karnevált. A két gyerek egymásra néz; már nagyon éhesek, és nagyon jó lenne végre együtt enni egy kicsikét.
- Háát, talán egy hot-dogra meghívhatsz - áll bele végül pedig az idősebbik testvér.
A család jókat nevetgélt, miközben elfogyasztották a rendelt ételüket, és sok mindent átbeszéltek. Végül pedig Zack még két hot-dogot is befalt, amit persze, a húga fizetett neki, és a fiának is,
- Anya, milyen volt a körhinta? - hozza fel pedig végül a témát Xenia.
- Miért, amit neked lehet, azt nekem nem? - neveti el magát Rochelle, aztán pedig megsimogatja a lánya buksiját. - Természetesen, én szerettem volna egy kört fizetni neked, csak te türelmetlen voltál. De azért ugye tudod, hogy attól szeretlek?
- Háát... Elhiszem, ha fizetsz még egy kört a körhintán...
„ Szerintem itt mindenki történetét lehetne valahogyan fikázni. És ha kritizálni szeretnél, akkor legalább építő-kritikád lenne, például; jó volt az ötlet, csak a megvalósítása nem volt olyan eredeti.
Tudom, hogy az oldal már nem fut (?), de attól még írok...
- Ajjaj, itt jön anya - sóhajt Xenia, amint meglátja a dühösen közeledő, fiatal nőt a házi karnevál tömérdek vendégei között. Titokban ült fel a körhintára, fizetnie kellett is érte, természetesen, pedig az anyja eléggé nyilvánvalóan megtiltotta ám őneki ezt a luxust, de Xenia nem tudod ellenállni a csábításnak; vajon milyen lehet odafent, a magasban? A fiatal, és még felelőtlen kislány még sohasem ült hasonlón.
Xenia tudta, hogy jobb, ha messze elkerüli az anyukáját. Tudja, hogy egyszer úgyis ezért le fogja szidni, de akkor inkább otthon, mint itt, mindenki előtt, így amikor kiszállt, egyből, mintha észre sem véve a nőt, gyors léptekkel elindult a bokrok felé. Ám az anyja már jól ismeri a lányát, így megfogván a kislánya kezét, magával szembe fordítván, dühös arccal kérdőre vonja a leányát;
- Xenia, tudod jól, hogy megtiltottam neked, hogy felülj erre a vacakra, miért nem viselkedsz? - Az anya dühös hangja között mintha némi csalódottság is bújdosna.
- Én csak... Ki akartam próbálni. Nem tudtam ellenállni neki, olyan csábító volt a magasság... - hebegi a lánya, miközben pedig lesütött szemmel áll az egyik lábáról a másikra. Az anya látván, hogy nem alkalmas az időpont a veszekedésre, felsóhajt, és csak ennyit mond;
- Majd még otthon megbeszéljük. - A lány bólint, az anyja pedig kecses léptekkel távozik. Xenia félrehúzott szájjal nézi tovább a forgó kereket, amikor hirtelen megpillantja a sok ember között az egyik olyan arcot, ami számára nagyon ismerősnek látszik...
A fiú az egyik unokatestvére volt, közöttük pedig az, akivel a legjobb kapcsolata van.
- Johann! - ugrik egyből a nyakába Xenia, meg sem várván, hogy a fiú felfogja, hogy mi történik.
- Xenia! - viszonozza az ölelést Johann, amikor végre magához tér. - Régen találkoztunk már! - És a két fiatal egyből mesélni kezd, hiszen más városban élnek, és csak nagyon ritkán találkoznak.
Az eddig háttérben álló apa hirtelen előtűnik, amin mindketten meglepődnek.
- Szia, Zack bácsi! - ugrik a nyakába Xenia, mire pedig a nagybácsi viszonozza az ölelést.
- Szia, tökmag! - ad egy puszit a lány arcára, aztán pedig átöleli a fiát. - Johann, most mennem kell, mert apucinak van valami fontos elintéznivalója.
- És az mennyire fontos? - kiált egy női hang a folyamatosan forgó kerék felől. Xenia anyukája az. A lány teljesen meglepődik, amikor észreveszi az anyját leszállni arról az irtózatosan drága dologról.
A férfi már éppen távozni készült, amikor meghallotta azt az ismerős női hangot, ám nem gondolta volna, hogy az a test tartozik hozzá.
- Rochelle?! Te vagy az?! Nagyon megváltoztál! - lepődik meg a férfi, és ad egy-egy puszit a testvére arcára.
- Köszi, tudod, a sok futás megteszi a hatását - kacsint rá a bátyjára Rochelle.
- Viszont az egoizmusod megmaradt - jegyzi meg mókásan az idő