Irina: Na, tészta jó lesz vacsorára. Nem is tart sokáig megcsinálni...

Fél órával később:

Mindenkii! Vacsora!

Anton: Drágám ez fantasztikus!

Lilian:Nekem is nagyon ízlik :)

Irina:Örülök neki.

Majd mindkenki elfogyasztotta a vacsoráját, megfürdött és felment a szobájába

Irina: Ma olyan simán ment minden, nem is tudom miért aggódtam annyit.

Anton:Sokszor feleslegesen aggódsz, de csak azért mert szereted őket

Irina: És téged is szeretlek! :)

Anton: Én is :)

Ivette: Csakhogy megérkeztél :)

Pierre: Vártál?

Ivette: Igen, mert addig nem akartam aludni amíg nem vagy itt mellettem.

Pierre: Máris aludni akarsz?

Ivette: Igen...nagyon álmos vagyok

Pierre: Hát rendben akkor Jóéjt!

Ivette: Neked is

Pierre: Szeretlek

Ivette:*Hjaj* Én is :)

Hajnali 2-3 óra körül

Ivette: *Nem tudok aludni..folyton idétlenségeket álmodok*

Anton: Jajj elnézést kisasszony

Ivette: HA? Ja semmi gond, nem zavart meg semmit

Anton:Ennek örülök.

Anton: Nem tudott aludni?

Ivette: Nem igazán, de ha lehet tegezzen. Nem szeretem a kisasszony megszólítást

Anton:Rendben Ivette. :) Sokszor jár le a konyhába éjszaka?

Ivette: Igen mostanában folyton felkelek álmomból

Anton: Értem. Hát az nem valami kellemes élmény.

Ivette: Hát nem, na de én indulok vissza a hálószobámba.

Anton:Rendben Jó éjt!

Irina: MMh.. Vajon hova lett Anton? Biztos lement a konyhába inni, szokás szerint... Na, visszafekszem

Másnap...

Lucy: Szia pacikám :) Menjünk lovagolni? Menjünk? :) Jó akkor megyünk ^^

Majd hirtelen egy szarvas szaladt át az úton, Lucy lova megijedt, Lucy leesett a hátáról és a földön feküdt. Pár perc múlva:

Úr: Jézusom! Hölgyem! Hölgyem!

Úr: Jézusom! Kisasszony hall engem? Te jó ég

Úr:*Nem valami könnyű ezzel a hatalmas ruhával..*

Úr: Hmm... Kisasszony! Kisasszony hall engem?!

Lucy: Öhm...hol vagyok?